Kimenet-szabályozás

A gyermekvédelmi gondoskodás input oldala
 
Az ellátórendszerbe bekerült gyermekek szükségleteinek prognosztizálása teszi lehetővé a szolgálatcentrikus, főként a megelőzésre alapozott rendszer kialakítását. A pozitív személyiségtartalmakat átadó-átvevő szocializációs folyamat fázisai meghatározott lépésekben követik egymást. Így a megújuló gyermekvédelem reális jövőképet felmutató mentális támogató közösséggé válhat.
 
 
I./ Helyzetelemzés:
Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a hazai gyermekvédelemben a szakmai tevékenység fontos része lesz a kimenet-szabályozás, amely meghatározza az ellátórendszer sikerességét.
A modernizáció során jelentkező meghatározó értékek: a pályaorientációs és szocializációs tevékenység sikeressége, a magas szintű személyiség- és szerepfejlesztés biztosítása és a gyermekvédelmi szakembereknek a minőséghez való elkötelezettsége együttesen eredményezik a szükséges paradigmaváltást.
A gyermekvédelmi gondoskodás rendszeréből életigenlő, a destruktivitást elutasító fiataloknak kell kikerülniük, akik pozitív szociális karakter tulajdonságokkal rendelkeznek. A szükségletorientált tervezés a jövő gyermekvédelmének a stratégiai területe és a szakmai irányváltás egyik meghatározó összetevője, amely a specializáltság és az univerzalitás optimális mértékű alkalmazásán fog alapulni.
 
A gyermekvédelmi gondoskodás bemeneti (input) oldala: a bekerült gyermek személyiségállapota, családi háttere, szocializációs szintje és az egyéni szerepkészlete.
 
A gyermekvédelmi gondoskodás kimeneti (output) oldala: az eredményes társadalmi beilleszkedéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításának mértéke.
Fontos feladatnak tartom, hogy értékeljük mindazokat az elemzésre alkalmas eljárásmódokat, amelyekkel tervezhetőbbé válhat a gyermekvédelmi gondoskodás output oldala.
Az ellátórendszerbe bekerült gyermekek szükségleteinek prognosztizálása teszi lehetővé a szolgálatcentrikus és főként a megelőzésre alapozott rendszer kialakítását. A pozitív személyiségtartalmakat átadó-átvevő szocializációs folyamat fázisai meghatározott lépésekben követik egymást, amely lehetővé teszi a megújuló gyermekvédelemnek, hogy reális jövőképet felmutató mentális támogató közösséggé váljon.
A beutaltak problémaprofiljának feltárása, a szükséges szolgáltatások és szakértelem részletezése lehetővé teszi a legjobb esélyt nyújtó módszerek alkalmazását. Kiemelten fontos feladatunk az értékbizonytalanság és a szocializálatlan viselkedésmódok hatékony feldolgozása, az elmagányosodás, az örömszerzésre és örömátélésre való képtelenség pozitív irányba történő megváltoztatása.
 
 
Az egzisztenciális szabadesés mérséklésének igényével készítettem el a tanulmányomat a Megyei Szakértői Bizottság vizsgálatára beutalt gyermekek és fiatalok (25 lány és 25 fiú) szociális atomjának elemzése és értékelése alapján. Az értékközpontú mentálhigiénés szakmai program része lehet a beutalt gyerekek és fiatalok kapcsolati hálózatának a feltárása, amellyel egyrészt csökkenteni tudjuk az individuális válsághelyzetek feszültségeit, másrészt nevelési többletet is biztosíthatunk.
A tartalmi modernizáció lehetővé teszi a szélesebb tevékenységrepertoárt, amelynek érdekében definiálnunk kell az eredményességet, mérhetővé kell tennünk a szakmai tevékenység hatékonyságát, és biztosítanunk kell a pozitív kimenetet, azaz az eredményes társadalmi beilleszkedést.
 
II./ Az alkalmazott módszer bemutatása[1]:
 
Moreno a szociális atom fogalmát 1932-ben fogalmazta meg először. A szociális atom az emberek közötti kapcsolatok szocio-emocionális rendszere, amelyben az egyéni személyiség kifejlődik, és amellyel az illető személynek az egész életsorsa össze van kötve. A rendszer azt a személyekből álló kört fogja össze, amellyel az individuum egy bizonyos életfázisban, szoros érzelemcserében állt vagy áll.1
Az embert a születésétől kezdődően körbeveszik azok a kapcsolatok, amelyek nélkül nem tudna létezni, ezáltal a szociális atomban történik a személyiségfejlődés. Minden egyén számára életszükségletet jelent a többi ember, és a többi embernek is szüksége van az adott személyre.2
A szociális atom egyfelől szociálpszichológiai perspektíva, azaz egzisztenciális kategória, másfelől pedig szociológiai perspektíva, azaz az abszolút értelemben vett, legkisebb szociális egység.3
Moreno 1936-ban ábrázolta először a szociális atomot, amely egy belső és egy külső magból, valamint a külső magot körbevevő ismeretségi körből áll. Minden ember élete ebben a konkrét egységben játszódik le. Nem önkényes konstrukcióról van szó, hanem energiagazdag és valóságos interakciós szerkezetről, ami ábrázolja az individuumban meglévő társas világot.
A szociális atom magában hordozza az érzelmi, a kulturális és a szociális kapcsolatokat, és az egyén felől közelítve lehetőséget ad a számára fontos kapcsolati térkép megrajzolására.
A szociális atom központjában az egyén helyezkedik el.
A belső magba azok a személyek tartoznak, akikkel az individuum szoros érzelmi viszonyulást tart fenn.
A külső magban helyezkednek el azok a személyek, akikkel kívánatos lenne kapcsolatot létesíteni, vagy fontos lenne a kapcsolatot helyreállítani.
Az ismeretségi körben találhatóak azok a személyek, akik reálisan léteznek, de akikkel az egyén érzelmi szempontból csak közömbös kapcsolatot létesített.
A rokoni kapcsolatokat leszámítva, általában a kapcsolatok véletlenszerűen jönnek lére, és először a másik ember az ismeretségi körbe kerül, majd onnan kerülhet a külső vagy a belső magba.
Az ismeretségi körön kívül helyezkedik el a szimbolikusan vett társadalom. Moreno szerint a társadalom nem más, mint az egymáshoz kapcsolódó szociális atomok teljes rendszere.
 
A szociális atom védő rendszerként is működik az egyén életében. A számára fontos érzelmi kapcsolatok elveszítése esetén képes annak a regenerálására és új emocionális kapcsolattal pótolja azt. Ezt a folyamatot nevezte Moreno szociostázisnak.
A szociális atom az individuum kapcsolatainak mennyiségétől és minőségétől függ. A születés pillanatában elkezdődik a kialakulása, az első időszakban az anya, később a család többi tagja, a rokonok csatlakoznak hozzá, majd az önállósodás során egyre jobban bővül külső személyekkel a terjedelme.
A szociális atom elsorvadása, az emocionálisan jelentős kapcsolatok csökkenését nevezi Moreno „szociális halálnak” vagy „szociális entrópiának”4
 
III./ A felmérés eredményei:
 
A szociális atom felvételéhez egy A/4-es méretű lapra volt szükség. A kitöltéshez azt az instrukciót adtam, hogy a vizsgálatban részt vevő gyermek, a számára legfontosabb 10 kapcsolatot sorszámozza meg a lap bal oldalán, majd önmaga jelölése után ábrázolja olyan térbeli elhelyezkedéssel és közelséggel, ahogyan azt a való életben érzi.
Minden esetben közöltem a felvétel előtt, hogy a kapcsolati hálózat megrajzolásáról és kértékeléséről lesz szó. A vizsgálatban csak a 12 év feletti gyerekek vettek részt. A szociális atom felvétele előtt tájékoztattam őket, hogy a vizsgálatban nem kötelező részt venniük, nevet nem kell felírni a lapra, csak az életkort kértem, hogy tüntessék fel.
Az anonimitás biztosíthatta a felmérés valósághoz közeli adatait. Az ötven szociális atom felvétele megközelítően egy év alatt valósult meg. A vizsgálat során törekedtem arra, hogy azonos számban legyenek a lányok és a fiúk, ami további összehasonlítást is lehetővé tett.
 
1. táblázat
A kapcsolatszám alakulása
Kapcsolat mennyisége
Kapcsolatszám előfordulása
Összes kapcsolat
Százalék
1
5
 5
10
2
5
10
10
3
4
12
 8
4
7
28
14
5
5
25
10
6
5
30
10
7
               10
70
20
8
4
32
 8
9
2
18
 4
               10
3
30
 6
Összesen
               50
              260
              10
 
Az átlag kapcsolatszám: 5,2 fő volt, ami a maximált 10 legfontosabb kapcsolat ábrázolása esetén elgondolkoztatóan alacsony szám. A vizsgált gyermekek 20%-a csak egy vagy két fontos kapcsolattal rendelkezik, ami 10 beutalt gyermek esetében jelzi a nagyfokú elmagányosodást.
Minél kisebb a szociális atom terjedelme, annál erősebb a ráutaltság, a kevés vonatkozási személytől való függés, ami a kiszolgáltatottság élményét mélyíti el a gyermekben.
Az autonóm, kiegyensúlyozott személyiséghez elengedhetetlenül fontos, hogy érzelmileg stabil legyen a fiatal. Képes legyen a társaihoz, a felnőttekhez bizalommal közelíteni, igényelje az interperszonális kapcsolatok pozitív élményeit, és maga is alkalmas legyen a kapcsolatai során a pozitív élmények nyújtására. Egy gyermek csak a gondoskodó, törődést biztosító érzelmi melegség légkörében válhat egészséges felnőtté. Ennek hiányában vagy érzelmileg beszűkül és személyes felelősséget soha sem mer vállalni, döntéseit mindig mások hozzák meg helyette, vagy értékrendszerét ráerőltetve a társaira, örökösen visszaél a helyzetével, és figyelmen kívül hagyja a közösség érdekeit.
Elfogadott folyamatleírás az, hogy a meg nem értés miatt keletkezett düh lehasad a gyermek személyiségéről, és agressziót indikál, amely irányulhat mások felé is, de saját maga is lehet a célpontja.
 
2. táblázat
 
 A kapcsolatok elhelyezése a „közelség-távolság” dimenziójában
 
Kapcsolatok minősége
Kapcsolatok mennyisége
Százalék
létesült kapcsolat
111
43
vágyott kapcsolat
 85
33
ismeretségi kapcsolat
 64
24
Összesen
260
                    100
 
 
A mag központjában elhelyezkedő egyén és az őt körülvevő személyek közötti kapcsolat intenzitása ad magyarázatot a benne megvalósuló emocionális kapcsolatokra.
A 111 létesült kapcsolat 50 vizsgált gyermek vonatkozásában, átlagosan 2,22 fő kapcsolati személyt jelez, ami egyrészt utal a beutaltak társadalmi izolációjára, másrészt eredője lehet a kapcsolati nehézségeknek.
 
3. táblázat
 A kapcsolati hiányok
 
Kapcsolati hiány minősége
Kapcsolatok mennyisége
Százalék
létesült kapcsolat
8
16
vágyott kapcsolat
                      13
26
ismeretségi kapcsolat
                      29
58
Összesen
50
                     100
 
A vágyott kapcsolatok hiánya 26% volt, ami jelzi, hogy minden negyedik vizsgált gyerek fél az elutasítástól. Az emocionális kapcsolatképesség terjedelmének csökkenése utal a szoros érzelemcserében álló személyek hiányára, amelynek hátterében egyrészt az interperszonális kapcsolat kialakítási képesség zavara, másrészt az átélt veszteségélmény sorozat áll.
 
A neves amerikai pszichoanalitikus, Erikson írta le az identitás fejlődését, amelyben rámutatott arra, hogy az egyes fejlődési szakaszokban melyek azok az alapvető érzelmi viszonyulások, amelyek kialakulására az egészséges személyiségfejlődéshez feltétlenül szükség van.
Erikson az identitás fogalmát úgy definiálta, hogy a szocializáció során kialakított kompetencia, vagy struktúra, amely az egyént alkalmassá teszi arra, hogy önmagát megtalálja, és helyét az életben meg tudja határozni.
 
4. táblázat
 
Az anya elhelyezése a szociális atomban
 
Kapcsolatok minősége
Kapcsolatok mennyisége
Százalék
létesült kapcsolat
22
44
vágyott kapcsolat
 8
16
ismeretségi kapcsolat
 2
 4
nem szerepel
18
36
Összesen
50
                     100
 
A vizsgált gyermekek 36%-a, azaz 18 beutalt nem ábrázolta az anyját a szociális atomjában. Volt rá példa, hogy oda is írta a lapra, hogy az anyját nem kívánja feltüntetni. Az ilyen gyermekek életsorsa szívbemarkolóan mély fájdalmak átélésére utal.
Erikson szerint az ősbizalom az egészséges személyiség alapja. Pszichológiai és szociológiai értelemben ennek eredete az emocionálisan kiegyensúlyozott csecsemőkor, amelyet az állandóság és a bizalom légköre jellemez. Mindezeket elsősorban az anya nyújtja a gyermekének.
Az „elég jó anya” hiánya kihat a gyermek identitásának fejlődésére. Az érzelmi hidegségben felnőtt fiatal egész életében nehezen alakít ki személyes kapcsolatokat, és örökösen fél az elutasítástól.
 
 
5. táblázat
 
Az anya sorrendje a szociális atomban
 
Kapcsolati sorrend
Kapcsolatok mennyisége
Százalék
első hely
17
34
második hely
 7
14
harmadik hely
 4
 8
4-10 hely között
 4
 8
nem szerepel
18
36
Összesen
50
                     100
 
A vizsgált gyermekek 34%-a, azaz 17 fő a kapcsolati sorrendben első helyre tette az anyát. Ezeknél a gyermekeknél az anya-gyerek kapcsolat még nem szenvedett helyrehozhatatlan károsodást és megfelelő érzelmi viszonyulásra képesek.
 
Az elsődleges korrekciót az ő esetükben a viselkedés szintjén jelentkező hiányosságokra kell irányítanunk, amit az új és megfelelő magatartási minták hatékony kiépítésével és begyakorlásával valósíthatunk meg.
 
6. táblázat
 
Az apa elhelyezése a szociális atomban
 
Kapcsolatok minősége
Kapcsolatok mennyisége
Százalék
létesült kapcsolat
16
32
vágyott kapcsolat
 7
14
ismeretségi kapcsolat
 2
 4
nem szerepel
25
50
Összesen
50
                     100
 
A vizsgált gyermekek felénél nem szerepelt az apa a szociális atomban. A családban megélt negatív elsődleges kapcsolati élmények következtében lelki zárlat alakulhat ki, ami gátlón hat minden fontos pszichés funkció fejlődésére és súlyos zavarokat okozhat, ami felelőtlen életmódban, irreális önértékelésben, beilleszkedési képtelenség formájában jelentkezhet.
Az önsorsrontó életviteli tendenciák befolyásolására jól körülhatárolt támasznyújtó interakciós folyamatokra van szükség.
Megjegyzés: Mindkét szülő 17 esetben hiányzott, azaz a vizsgált gyermekek 34%-nál nem valósult meg a családban a bizalomteljes személyes kapcsolat kialakításának még az alapja sem.
 
7. táblázat
 
Az apa sorrendje a szociális atomban
 
Kapcsolati sorrend
Kapcsolatok mennyisége
Százalék
első hely
 5
10
második hely
 8
16
harmadik hely
 5
10
4-10 hely között
 7
14
nem szerepel
25
50
Összesen
50
                     100
 
A vizsgált gyermeke 10%-a, azaz 5 fő az apát helyezte el az első helyen. A beutaltak 44%-a, azaz 22 gyermek vagy az anyát, vagy az apát helyezte el a legpreferáltabb pozícióban. Ezeknél a gyerekeknél az elsődleges feladat a reszocializáció során a fejlesztés individualizált és differenciált megtervezése az életút elemzése és a mentális összetevők ok-okozati összefüggésének feltárása alapján.
 
 
8. táblázat
 
A vizsgált lányok életkor szerinti megoszlása
 
Korcsoport
Százalék
12-13
1
 4
13-14
3
12
14-15
2
 8
15-16
6
24
16-17
8
32
17-18
5
20
Összesen
                      25
                     100
 
9. táblázat
 
A vizsgált fiúk életkor szerinti megoszlása
 
Korcsoport
Százalék
12-13
5
20
13-14
5
20
14-15
3
12
15-16
3
12
16-17
5
20
17-18
4
16
Összesen
                     25
                     100
 
10. táblázat
 
Kimutatás a vizsgált gyermekek új gondozási helyéről
 
Gondozási hely megnevezése
Lányok
Százalék
Fiúk
Százalék
lakásotthon
 
8
32
              8
32
speciális otthon
 
6
24
 2
 8
nevelőszülő
 
8
32
12
48
speciális nevelőszülő
-
-
 1
 4
családba történő visszahelyezés
3
12
 2
 8
Összesen
 
           25
          100
25
           100
 
A vizsgálatban részt vevők közül 5 fő visszakerült a családjába és 20 fő nevelőszülőhöz került, azaz a gyermekek fele a továbbiakban vagy a vérszerinti családjában, vagy a leginkább családközeli modellben szocializálódhat.
 
IV./ Összegzés:
A gyermekvédelem szakmai cselekvési tervét a társadalmi folyamatok törvényszerűségeinek elemzésén alapuló prognózis alapján célszerű elkészítenünk. Ki kell építenünk azt a feltételrendszert, amellyel ellensúlyozni tudjuk a káros folyamatok és jelenségek kialakulását. Ezek közé tartozik a bűnelkövetés, a kábítószerek használatának megelőzése, a gyermekprostitúció és a disszociális viselkedés minimalizálása.
A kimenet szempontjából mérhető: az egészségi állapot, az identitás és a személyiség rendezettsége, az oktatás, képzés és nevelés során elsajátított ismeretek szintje, a társas kapcsolatok, a pályaszocializációs folyamat, a szocializáció, a társadalmi beilleszkedést elősegítő kulturális és életmódbeli minták és értékek, valamint az önállósodás foka, az érzelmi és hangulati stabilitás, továbbá a közösségi szokásrendszerek, viselkedésminták elsajátításának mértéke.
A gyermekvédelmi gondoskodás rendszerébe utalt gyermekek és fiatalok személyiségfejlesztésénél fontos figyelembe vennünk azt a tényt, hogy az egyén létezése a kapcsolatainak a folyamataiba ágyazottan történik.
Zeintlinger szerint: „Az individuum számára a legnagyobb szereprendszer a saját szociális atomja.”5
A felmérés igazolta, hogy a beutaltak életviteli nehézségei hátterében megfigyelhető a szociális atom zavara. Az eredmények tükrözték a társadalomban meglévő atomizálódást is, amikor az egyén már csak az individuális életstratégiáiban bízhat. A gyermekvédelmi gondoskodás rendszerébe történő bekerülés egzisztenciális veszteséget is jelenthet a beutaltak számára, ami a szociális atom további térfogati csökkenését eredményezheti. Az interakciós személy elveszítése és a kapcsolati izolációs nehézségek kihatnak a gyermekek és fiatalok szerepfejlődésre is.
A mentálhigiénés károsodások okozati tényezőit mérsékelni tudjuk a teherbíró személyiség kialakításával. A szociális atom célirányos fejlesztésének döntő része lehet a gyermekek normakövető változtatási igényeinek megalapozásában. A káros szokássá rögzült viselkedésformát csak úgy tudjuk megszüntetni, ha a helyébe egy másik, de minőségében pozitív viselkedésmódot építünk be, azaz a gyermekvédelmi nevelésnek pótolnia kell a családi szocializáció hiányosságait.
A szociális atom értékelésével fel lehet tárni az emocionális kapcsolatok mennyiségi és minőségi jellemzőit. A megújuló és folyamatosan változó szociális atom lehetőséget nyújthat arra, hogy a mentálhigiénés innovációk során a célirányos szerepfejlesztést is beépíthessük a szakmai tevékenységünkbe.
A gyermekvédelmi gondoskodás során megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk arra is, hogy a beutalt gyermekek és fiatalok szociális és emocionális kapcsolatainak kiterjedése jelentős hatással van a személyiségükre.
Ha minél kevesebb elutasítás ér egy gyermeket, annál kevésbé éli meg az elmagányosodás élményét. Ha minél több pozitív fejlesztés lehetőségét ösztönző kapcsolattal rendelkezik, annál egészségesebb én-struktúrával fog rendelkezni. Az intenzív és támasznyújtó érzelmi kapcsolatok teljes biztonságérzetet eredményezhetnek.
Moreno az egyén mentális problémáit az individuum egész kapcsolati hálózatába ágyazottan szemléli. A szociális atom fejlesztése ez által az egyik lehetősége a szerepbizonytalanságok korrigálásának.
A negatív magatartás motívumainak és hátterének a feltárása, a kiváltó okok felszámolása és a neuralgikus pontok minimalizálása lehetővé teszi az igényes szolgáltatást.
 
 
A reális önismeret megalapozása a különböző élethelyzetekben való optimális döntések meghozatalát segíti elő, amivel növelhetjük a gyermekek személyiségműködésének hatékonyságát. Az egyensúlyvesztés kontrollálásával az eredményes alkalmazkodás mértékét tudjuk fejleszteni.
A szükségletek és az erőforrások feltérképezésével és értékelésével, valamint az új módszerek alkalmazásával elérhetjük a gyermekvédelmi gondoskodásban felnevelkedettek esélyteremtő felzárkóztatását, ami lehetővé teszi a sikeres szakmai modell megvalósítását.
 
Jegyzetek és irodalom: 
 
1.      Moreno: Psychodrama I, 184. old
2.      Moreno: Soziometrie, 2. 1967, 369 old.
3.      Moreno: The Sociometry Reader, 1960, 180. old
4.      Moreno: Soziomtrie, 2. 1967, 372. old
5.      Zeintlinger: A pszichodráma-terápia tételeinek elemzése, pontosítása és újrafogalmazása Moreno után, 1981, 183 oldal
 
Bettelheim, Bruno: Az elég jó szülő, Gondolat, 1987
Erikson, Erik, H.: Gyermekkor és társadalom, Osiris könyvtár, 2002
                                                                                            
 
 Beőthy-Fehér László
 
·   Család, gyermek, ifjúság 2004/5. XIII. évfolyam 26- 30. oldal


[1]           /Zeintlinger: „A pszichodráma-terápia tételeinek elemzése, pontosítása és újrafogalmazása J. L. Moreno után.” című művének felhasználása alapján./